Még a költözés előtt beszélgettünk róla, hogy az új házban lehet kutyájuk a csajoknak. A Lacinak mindegy volt, hogy milyen kutya lesz, mi hárman pedig, mint igazi nők, összevesztünk a kutya fajtáján. A Dorka huskyt, a Lili német juhászt, én pedig labradort szerettem volna. Ezen elvitatkoztunk legalább 1 évet még a költözés előtt. A Dorka aranyosan belenyugodott, hogy husky nem lesz, a Lili viszont folyamatosan ‘nagy harcban’ állt velem a kutya fajtáját illetően.

Míg végül a sors közbeszólt, és egyikünknek sem lett igaza. Tudomásomra jutott, hogy egy 7 éves golden retvier kutyát bevittek a menhelyre. A kutya korábbi gazdáját nem ismertük, de annyit tudtunk, hogy kisgyerek mellett volt a kutya. Hát rábeszéltem a családot, hogy legalább látogassuk meg a kutyust. A Dorka rögtön ujjongott, várta nagyon, a Lili picit duzzogott, a Laci pedig nem is akarta megnézni. Na, végül eljutottunk a menhelyre. Mikor odaértünk az ő kenneljéhez az egész testét odaszorította a rácshoz, hogy minél több helyen tudjuk simogatni. Kimentünk vele  sétálni, mindannyiunk kezét körbenyalogatta, leültünk egy kicsit a fűbe, biztos hogy valakinek a lábára kellett ülnie. Annyira hálás volt, hát persze, hogy mindenkit levett a lábáról. Le is foglaltuk, de mivel július végén volt mindez, még nem tudtuk elhozni a kutyust, így 1 hónapon keresztül jártunk hozzá a menhelyre.

Zsömi már 2 hónapja itthon van, mindenki nagyon szereti, nagyon barátságos és kedves. A lányok nem tudnak úgy átmenni az udvaron, hogy ne keressék meg a kutyát és simogassák  meg. Minden reggel azzal kezdődik,  hogy még pizsamában kimennek a kutyához.