Mielőtt eldöntöttük melyik iskolát választjuk, mi is körbenéztünk az iskolák között, beszélgettünk a leendő elsős tanító nénikkel. Volt meglepetésben részem!  Valamelyik iskolában úgy felháborodtak, hogy egyáltalán felteszem a kérdést. Hisz ők egy anyaméhben fejlődtek, hogy jövök én ahhoz, hogy különvegyem őket. Különben is az iskolába sok ikerpár jár, senkit nem vettek külön, én miért akarnám, haladja én is a jól bevált úton ne akarjak változtatni.

Aztán szintén tanárnőtől jött egy olyan válasz a kérdésemre, ha én annyira ráérek akkor vegyem csak külön őket. Majd nézzem csak külön mindegyik hol tart a tananyaggal, kinek mi a leckéje. Ha már ekkora szerencsém volt, hogy ikrek lettek, miért veszek plusz gondot a nyakamba.

Ugye nem kell magyaráznom, hogy egyik iskolát sem választottuk.

Ahová végül beírattuk a lányokat, nagyon jól fogadták a tanító nénik a döntésünket. Támogatólag állnak a dolog mögött és ahogy már a korábbi bejegyzésben említettem, a beiratkozáskor kilátásba helyezték annak a lehetőségét, hogy össze tudjuk tenni őket egy osztályba, ha nem menne külön. Ez nagyon sokat számított nekem. De persze remélem, hogy nem kerül rá sor!